Szárazépítés

Szárazépítés: gipszkarton, OSB, faforgácslap

Szárazépítés alatt azt értjük, amikor víz nélkül, más kötéssel történik az építés. Hazánkban a leggyakoribb szárazépítési mód az acélszerkezetre szerelt gipszkarton, közte ásványgyapot szigeteléssel

A hazai gyakorlatban ez belső, nem teherhordó falak építését, térelhatároló, burkoló szerkezetek kialakítását jelenti. Ilyenek, például a válaszfalak, burkolatok, előtétfalak, álmennyezetek, álpadlók.

A szárazépítés előnyei

  • gyors szerelés: jól szervezhető munka, összhangban a kapcsolódó víz-, villany- fűtésszereléssel,
  • fajlagosan olcsóbb, mint a vele azonos statikai, hanggátlási tulajdonságú hagyományos fal,
  • könnyű: nem terheli a teherhordó szerkezeteket (tetőtér-beépítés),
  • az elemeket előre gyártják, az eltérő szerkezetek elemei kompatibilisek,
  • különleges felületek is könnyen kialakíthatók vele
  • környezetbarát: bontása gyors, újrahasznosítható, átépíthető
  • időjárástól függetlenül szerelhető

Szerkezet

A szárazépítés során általában valamely vázszerkezetre helyeznek borítást, a két felület közé pedig szigetelő anyagotraknak. Ezek szendvicsszerkezetet alkotnak. A váz leggyakrabban acélborda, esetleg alumínium, de lehet fa is. A vázszerkezetet csavarozással szerelik össze, majd erre helyezik föl a borítást, amely előre gyártott, és az építés helyszínén szabják méretre. Az első borítólap után a szigetelést helyezik el, majd a második borítólapot szerelik föl. 
A táblák közti hézagokat gletteléssel simítják el, ez az a lépés, amikor valamennyi vizet is használnak a szárazépítés során. Végül tapétázzák, festik a kész felületet.

A szárazépítés lépései

  • a szerkezet kitűzése
  • az elemek szabása
  • a vázszerkezet szerelése
  • a hő-, hangszigetelés elhelyezése
  • a borítás felépítése
  • hézagok kialakítása
  • felületképzés

Gipszkarton lemezek

 A gipszkarton alapanyaga a gipsz környezetbarát természetes anyag. Fontos tulajdonsága, hogy párakiegyenlítő hatást fejt ki, ha nagy a pára, akkor magába szívja a nedvességet, ha pedig kiszárad a levegő, akkor kibocsátja a nedvességet.

A gipszkarton lemez szendvicsszerkezetű: két papírlap közé helyezett gipszből áll. Általában 12,5 milliméter vastag.
Különféle változatai vannak

  • normál: A(GKB) – fehér-sárga/szürke karton, kék színjel,
  • tűzvédő (üvegszálas): F(GKF) – fehér-sárga/szürke karton, piros színjel,
  • impregnált (gátolt vízfelvételű): HA(GKBI) – zöld/szürke karton, kék színjel
  • impregnált tűzvédő: HF(GKFI) – zöld/szürke karton, piros színjel.

További típusok: lyuggatott (akusztikai), fóliával, illetve szálas hőszigeteléssel kasírozott.

Gipszrost lemezek

A gipszkartonhoz hasonló, gipsz kötőanyagba ágyazott farostokból álló lemezek, de teherbírásuk lényegesen nagyobb, ezért vastagságtól függően együtt dolgozó burkolatként is használhatók. Jó tűzállóságuk miatt tűzgátló rétegként is használják. Ma már általában nem eredeti farost, hanem újrahasznosított papír felhasználásával gyártják, ezért környezetbarát építőanyag.

 OSB-lap

Az irányított szálforgácslemezek (Oriented Strand Board, OSB), hosszúkás forgácsokból készülnek, a fedőrétegben a lemez hosszirányával párhuzamosan, amíg a lemezen belül keresztirányban helyezik el a forgácsot. Az OSB-t eredetileg a rétegelt lemez kiváltására találták ki, így technikai paraméterei (sűrűség, szilárdság) a rétegelt lemezéhez hasonlók. A vízfelvétel, vízleadás hatására hajlamos a nagyobb mértékű dagadásra, így a kötőelemek (szögek, csavarok) jobban befűződnek, ennek hatására teherviselő képessége csökken.

Faforgács lapok

Gyártásukhoz minden fafajta felhasználható. Az elemi forgácsok összeragasztásához műgyantát használnak, amely hő hatására gyorsan megszilárdul, a lapok hősajtolással készülnek. A forgácslap keresztmetszeti felépítése szerint egy-, kettő-, három- és többrétegű forgácslapot különböztetünk meg. A többrétegű lap rétegszáma általában páratlan, a külső rétegek forgácsanyaga a legfinomabb. A lap lehet porózus és zárt felületű, csiszolt és csiszolatlan, gombaálló, rovarrágás ellen védett és javított tűzálló tulajdonságú.

Cementkötésű faforgács

Megfelelő méretű faforgács szilánkok és 350–600 kg/m3 sűrűségű cement felhasználásával készül. Felülete sima, könnyen felületkezelhető. Tűzállósága lényegesen jobb, mint a többi forgácslapé, sűrűsége, szilárdsági paraméterei a gipszrosthoz hasonlók. A gipszrost lapokkal szembeni hátrányuk a szürke szín, amely miatt ezt mindenképpen ajánlott festeni (tapétázni). Gyártástechnológiától, termékszerkezettől függően a cementkötésű forgácslapok akár tűzálló éghetőségi besorolást is elérhetnek. A lapok famegmunkáló szerszámokkal alakíthatók, a cement kötőanyag miatt azonban keményebb vágó élű szerszámok kellenek hozzá. Vizes helyiségekben (fürdőszoba, konyha), tűzvédő burkolatként, álmennyezetként, válaszfalként; könnyűszerkezetes építés során pedig vagy ideiglenes szabadtéri építményekben akár szerkezeti elemként is használható.

Ásványi rost lapok

A lágy ásványgyapot szálakból készült álmennyezeti lapok megnövelt hangelnyelő tulajdonságokkal rendelkeznek és további előnyként magas páraállóságot, valamint hajlékonyságot kell megemlíteni. A lapokat ásványgyapotból, kötőanyagokból, keményítő és polimer gyanta hozzáadásával nedves technológiával gyártják.

Forrás: homeinfo.hu